A HARMADIK SZÍNHÁZ

A kolozsvári Stúdió Színpad emlékét idézi ez a könyv, mint az a címből is egyértelműen kiderül. Az ilyen műfaj óhatatlanul együtt jár egyrészt száraz statisztikai adatok sorjáztatásával: évszámok, darabcímek, előadások, kritikai visszhangok meg-idézésével, melyek azonban csak az első ránézésre tűnhetnek egyhangúnak, de amint a hozzájuk fűződő vallomásokból, vissza-emlékezésekből is kiderül: megannyi személyes sors, álom, élmény, hűséges kitartás és kitartó hűség, elhivatottság és – természetesen önként vállalt – ügybuzgalommal végzett munka, nem ritkán mostoha körülményekkel vívott küzdelem van a száraz adatok mögött. Ráadásul olyan munkáról szól ez a könyv, melyért nem járt anyagi jutalmazás, pedig nagyon sok embertől igényelt a napi kenyérkereset gondjain vagy a tanulás nehéz óráin túli fáradtsággal való birkózást, személyes, emberpróbáló küzdelmet, nem egyszer lemondást, vagy éppen szembeszállást az értetlenkedéssel.               Kovács Levente (rendező)

A könyvbemutató 2018. december 21-én pénteken, 18 órakor volt, a Kolozsvári Társaság Székhelyén.

Barta László-Nánó Csaba: A harmadik színház. A Kolozsvári Stúdió Színpad története c. kötetének bemutatójának meghívottai a szerzők, Barta László és Nánó Csaba, az Europrint Kiadó részéről Derzsi Ákos és Derzsi Judit igazgatók. Az eseményen fellépett: Kostyák Levente (blockflöte). Beszélgetőtárs: Horváth László volt.

Kalotaszeg szíve: Körösfő

Körösfő pünkösdvasárnapi szépsége van benne ebben az albumban. Ugyanaz a szépség és nyugalom, mint amelynek percét Ady kapta költői lencsevégre az I.világ-háború kitörése előtt másfél hónappal Kalotaszentkirály-on: „Csönd, junius van a szivemben,/ Általvonult temp-lomi népség / Belémköltözött áhitata / S e percben a Kalota partján / Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.”

(A Kalota partján). 

A Péntek Tímea könyvében Körösfő állandósult szépségében gyönyörködhet az olvasó, abban a szépségben, amelyet én is, aki ott születtem, csak kivételesen érezhettem, életem ritka pillanataiban. Legutóbb az elmúlt év pünkösdvasárnapján, júniusban, amikor lányomékkal és unokáimmal együtt nézhettük a csöndes és színpompás vonulást a templomból, és a vonulók közt ennek az albumnak a szerzőjét. 

                             Péntek János

Új könyvek a nagyváradi Europrint kiadásában

   A X. Nagyváradi Könyvmaraton keretében szombat délután ismertették a váradi Europrint Kiadó legújabb kiadványait, bemutatva a 2000-es évek elejétől működő nyomdát és kiadót is.

  A nagyváradi kiadó számos, műfajilag eltérő könyveket jelentet meg: gyerekkönyvek, filmművészeti, zenetörténelmi, helytörténeti kiadványok, albumok is szerepelnek a kínálatban. A jubileumi könyvmaratonon–a kiadó amúgy az ennek keretében szervezett könyvvásáron is jelen volt–a legújabb kiadványokat Derzsi Judit, a kiadó ügyvezetője ismertette.

   Bihari Csaba Mesék Biharországból című meséskönyve egy trilógia részeként is tekinthető, ugyanis a 2016-ban megjelent Falusi mesék után jelent meg, és már készülőben van a harmadik meséskönyv is.

   Szintén nemrég jelent meg Nemlaha György Kabaré A Holnap városában című kiadványa, ami a zengerájok, orfeumok, régi kabarék világát idézi meg és „balzsamozza be” még egy kis időre.

   Érdekességnek számít Máthé Krisztina Apróka eszpónka című könyve, ami karcolat jellegű történeteket gyűjt egybe a csángók vidékén, Frumószán tanárként tevékenykedő mindennapjaiból: nem csak a csángó tájszólásokat ismerhetjük meg, hanem valamiképpen betekintést nyerhetünk az ottani emberek mentalitásába is.

   Wagner Péter Nyárádmente című albuma egy sorozatba illeszkedik be, ami Erdély vidékeit, tájegységeit mutatja be, a kiadványhoz különálló tusrajzok is tartoznak. Az album szerzője az a Wagner Péter, aki a nemrégiben felavatott szentjobbi kápolna-kilátót tervezte.

   A kiadó román nyelvű kiadványokkal is foglalkozik, legutóbb Eugen Blaga szociológus Cel dinurmă genial. Gheorghe Zamfir c. könyvét jelentették meg.

   A kiadó e-könyveket is kiad, a legutóbbiak például K. Nagy Benő Váradi nők című műve, vagy Katona Béla Várad a viharban könyve, ami 1946-ban jelent meg és a nagyváradi zsidók és az ukrán fronton munkaszolgálatosok sorsát tárja fel az olvasók előtt. Derzsi Judit elmondta, hogy fontosnak tartják az e-könyvek kiadását is, hiszen így ezek a kiadványok olyanokhoz is eljutnak, akik számítógépen olvasnak inkább. A kiadó honlapján ezek mellett ingyenes könyvek is letölthetőek.

Könyvbemutató Nyárádszeredában

A havasok alján, Vármezőnél eredő Nyárád – mely Orbán Balázs szerint a legszé-kelyebb folyó, hiszen erede-tétől a Marosba ömléséig a Székelyföldön marad – szép-séges, szelíd és változatos tájon, falvak sűrű láncolatán és gondosan megművelt földeken halad keresztül. Ezt a vidéket nem annyira néprajzi jellegzetességei, mint inkább karaktere, többé-kevésbé egységesnek mond-ható etnikai képe teszi egységgé. Történetileg vár-megyei és székely széki területek kerültek a kiegyezés utáni megyei közigazgatás alá, s mára már az együvé tartozást megerősíti a völgy (s mellékvölgyei) viszonylagos zártsága, a noha alacsony, de mégis érezhető dombvonulatok, melyek a Székelyföld határos területeitől, s főképpen a Maros völgyének heves lüktetésétől elzárják. Három részre szokás tagolni, Alsó-, Középső- és Felső- Nyárád mentére (ezek kijelölése Orbán Balázstól származik). A három tájegység dom-borzatának és ezáltal gazdaságának, karakterében eltér egymástól, mégis – éppen a folyóvölgy és a középen fekvő vásáros hely, Nyárádszereda szervező erejének köszönhetően – gazdasági és társadalmi egységet képez.Az épített örökség javát napjainkra már a templomok adják, a falvak képe (főleg a forgalmasabb főút melletti települése- ken) alig-alig tartalmaz megmaradt régi házakat. Ám a telepü- léskép szinte végig földszintes maradt (ami talán a megélhetés nehézségét mu-tatja) és a félreeső falvakban szép 19. száza- di épületeket találunk, néhol – mint például Nyomáton – akár egységes utcaképet is. Itt kell megemlítenünk az egész Nyárádmente legszebb, legegységesebb, legszeretetreméltóbb – és legelhagyatottabb – faluját, Kendőt, ahol az idő szinte megállt, a fatornyos templom körül, s a kicsi utcákban álló dülöngélő kapuk és kerítésektől őrzött házak között.A templomok nagyobb része a 18–19. században épült. Ugyanakkor a Nyárád középső és fölső folyása mentén (a hadak útjától távolabb) szépséges, büszke középkori templomok állnak, elfoglalván a messzire néző dombtetőket, mint Berekeresztúron, Szentgericén, Szentlászlón, Szentimrén, vagy éppen Szentannán.Járjuk tehát végig a Nyárád mente falvait és tájait Orbán Balázs nyomában a Marostól a forrásvidékig a történelmi, az irodalmi és a tárgyi – elsősorban az épített – örökség számbavételével! 



 

Kabaré a Holnap városában

A kabaré nagyváradi gyökereiről szóló Kabaré a Holnap városában című nemrég megjelent kötetet mutatták be péntek délután a Városi Művelődési Házban. A tervek szerint kabarésorozat indul.

„Ez a város körül sáros, / szőlő- dombokkal határos / éjjel meszsze fénysugáros, / voltam benne nőkkel páros” – hangzott mintegy bevezetőként Emőd Tamás Váradról szóló verse, Kardos M. Róbert Jászai Mari-díjas színművész előadásában, majd Sorbán Attila író, az est házigazdája mutatta be Nemlaha Györgyöt, a kötet szerkesztőjét, „aki tudja, hogy kerül a kabaré az asztalra”, s Derzsi Ákost, az Europrint kiadó vezetőjét, aki nem mosolygott jobban, mint amenynyire a kiadók szoktak, s aki később visszaemlékezett azokra az időkre, amikor Kolozsvárról a Bükkbe kellett menniük, ha meg akartak nézni egy fontos focimeccset, amit a Magyar Televízió közvetített, vagy egy rádiókabarét akartak meghallgatni. „Két Szokol-rádiót vittünk fel, nehogy lemaradjunk a műsorról” – mondta Derzsi Ákos, aki akkoriban nagyon irigyelte a váradiakat, mivel itt lehetett nézni a magyar adást és a kabarénak is volt hagyománya. Amikor Váradra jött, úgy érezte, még sincs itt az a vidám hangulat, amire számított. De mivel „nem lehet, hogy ennyire ellaposodjon a helyzet”, folytatni szeretnék a kabaré előadásokat, egy hétnyolc részes sorozatot terveznek, s remélik, hogy a közönség szeretettel fogadja majd. A későbbiek során Sorbán Attilától megtudtuk: ehhez egy olyan, minőségi helyszínt szeretnének találni, ahol meg tudják teremteni az egykori kabarék hangulatát. A tervek szerint a sorozat minden előadásának anyagáról könyv is megjelenik majd. 

A későbbiek során Nemlaha György visszaemlékezett arra, milyen volt, amikor a Pestre látogatóba érkezett román külügyminiszternek kellett fordítania Hofi-kabarét, s mesélt a váradi kabaré kezdeteiről is – többek között arról, hogyan is keletkezett Váradon annak idején a kabaré, szinte „a semmiből”. A nézők megtudhatták, hogyan nyitotta meg Kondor Ernő 1907-ben a Bonbonniere-t a Sas palotában, milyen műsorokkal várták a közönséget; miután első körben nem voltak elég sikeresek a kabarék, a „ literátus igényű színészifjú” esténként novellákat akart felolvasni a színvonal emeléseként; a jelenlévők megtudhatták, hogyan vált ennek nyomán Nagy Endre a véletlenek egybeesésének és saját találékonyságának köszönhetően egyetlen, elsöprő sikerű est nyomán a konferanszié megteremtőjévé (erről a kötetben bővebben is szó esik). A jelenlévők profi és műkedvelők köreiből kikerült színészekről, valamint a kor kabaré-szövegíróiról is megtudhattak egyet s mást, történetek, anekdoták hangzottak el többek között Salamon Béláról, Lórincz Miklósról. 
A történetek között Molnár Júlia és Kardos M. Róbert színművészek az adott szerzők vidám jeleneteiből adtak elő, ezek egyúttal a könyvben is szerepelnek. Az előadást nagy tapssal díjazta a közönség, majd a jelenlévőknek alkalmuk volt meg is vásárolni a kötetet. Az Europrint gondozásában napvilágot látott kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ támogatta. Sokan voltak kíváncsiak a Városi Művelődési Házban rendezett eseményre. 

Forrás: BN, 2018.05.29, Fotó: Dudás Levente

Mesék Biharországból

„Mesék Biharországból” - ezzel a címmel tartottak könyvbemutatót és kiállítás megnyitót a Mozi Galériában 2018. május 22-én, Berettyóújfaluban.
A kötetet Bihari Csaba író és Rácz Anikó illusztrátor készítette. A könyv folytatása egy 2016-ban bemutatott könyvnek, amelyet Falusi Mesék címmel ismerhet a közönség. Mindkét kötet a nagyváradi Europrint kiadó gondozásában jelent meg.
A bemutatón részt vett a kiadó igazgatója, Derzsi Judit aki a mesék és a meseolvasás fontosságát emelte ki, nélkülönözhetelen tevékenységként az oktatásban.

Váradra érkezik a Kabaré!

A legnehezebb könnyű műfaj, a kabaré váradi gyökereiről jelent meg egy igen figyelemre méltó, hiánypótló könyv Nemlaha György előszavával és szerkesztésében, az Europrint kiadó gondozásában. E rendkívül érdekes kabarétörténeti kötet bemutatójára május 25-én 17.00 órától kerül sor, a Városi Művelődési Házban(Regele Ferdinand tér 4 szám ). Nemlaha György, Derzsi Ákos, a kiadó tulajdonosa, Molnár Júlia színművész, és Kardos M. Róbert Jászai Mari díjas színművész szeretettel vár mindenkit, aki emlékszik még arra, milyen is a nevetés. A bemutató házigazdája Sorbán Attila író. 

Máthé Kriszta - Apróka eszponka

A falu mai nyelvi világa, amelybe Máthé Kriszta belekerült, két nyelv legalább öt egymásba folyó változatából áll: a román köznyelvből és a helyi román nyelvjárásból, az archaikus magyar nyelvjárásból, valamint a székelyből (amelyet maga Kriszta is anyanyelvjárásaként használ) és a közmagyarból. A mindennapokban ezeknek nincsenek pontos határaik, itt nincs külső norma, a helybeliek tudják, kivel hogyan kell, hogyan illik beszélni. Emiatt értelmetlenné válik a nyelvtisztaság vagy a közös mérce alapján meghatározott nyelvhelyesség. Itt az emberi természetesség az uralkodó, az a természetesség, amelyben benne van a nyelvi hagyomány, az egyik nyelvből a másikba való átlépés állandó lehetősége, benne vannak az emberi érzelmek és kapcsolatok. A magyarórákkal mégis az a Máthé Kriszta által sem titkolt szándék, hogy a közösség eredeti nyelvét már-már elhagyó gyermekek újra birtokba vehessék a családjaikban még használt helyi nyelvmaradékot és a magyar közös változatát. Az anyanyelvüket.

Máthé Kriszta munkáját és szövegeit az teszi hitelessé, hogy a frumószai életét nem missziónak tekinti, hanem természetes emberi létnek. Azt érezteti az olvasóval, hogy ő mindig többet tanul a gyermekektől, az idősektől, a közösségtől, mint amennyivel ő gazdagíthatja őket. El is kell hinnünk neki, hiszen az igazi tanító, az igazi tanár mindig ezt érezheti, és be is vallhatja. Ez az ő életének a jutalma. Nincs retorika, nincsenek kánonok, az élet van, az emberi értékek vannak, a lélek befogadó és kiáramló rezdülései. A mondatról írta valahol Karácsony Sándor, hogy abban az alany a világra vonatkozik, az állítmány az életre. Ebben a frumószai létben és az itteni nyelvi világban, a szövegekben és a mondatokban megvan a helyi változó világ lenyomata, és bennük van az élet sokféle fordulata, az emberi sorsok. És ezek mind a szerző saját életének részeivé válnak.

Péntek János és Tóth Attila (részlet az előszóból)

Megjelent Nemlaha György Kabaré A Holnap városában című kötete!

„De hát ki más lenne igazi Kőrös-parti sztár, ha nem Nagy Endre, aki innen, a Nagyváradi Naplótól indult Budapest meghódítására?… És persze váradinak számít Lőrincz Miklós is, aki itt született, no meg Halász Rudolf, a regényíró-újságíró Halász Péter fivére, de igazi népszerűséget csak később a fővárosban szereztek. Zilahy Lajos viszont Nagyszalontáról indult el, de ez azért nincs messze Váradtól, ugye?… Stella Adorján itt járt iskolába nálunk, és ugyanitt koptatta évekig a padot Békeffi István is… Nos, vegyük úgy, hogy tiszteletbeli váradiak valamennyien, akik a Körös-part mellől származtak el, és évek vagy évtizedek után lettek a szórakoztató irodalom és a szórakoztató színház művelői. Régi kabarék, orfeumok, kafé santántok, varieték, zenés kávéházak, zengerájok, mulatók foszladozó fényeit próbáljuk több mint száz év távlatából, most első alkalommal, jelenetek, versek segítségével a következő lapokra visszacsempészni. (Csöppet sem tudományos céllal.) Hátha még egy időre sikerül bebalzsamoznunk valamennyit!”

Újdonságok. E-könyvek

K. Nagy Benő

A váradi nők

A régi váradi nők a honleányi hűség és szeretetben Szigetvár és Eger nőivel egy színvonalon álltak, a mai váradi nők is minden tekintetben megérdemlik a jó honleány nevet, amennyiben ha ősanyáik példájaként nem a vészben forgó haza védelmében, de a jelen korszellemhez alkalmazkodva teljesítik honleányi kötelességüket, a családban, a társadalomban és a közéletben, ...                                                                              

Katona Béla                                                  Várad a viharban

Az 1946-ban kiadott Várad a viharban című kordokumentum Zsolt Béla előszavával kezdődik. A kötet riportregénynek is felfogható, mely a nagyváradi zsidók és az ukrán fronton dolgoztatott, megkínzott munkaszolgálatosok sorsát vezeti végig nagy részletességgel. A deportálást megélt tanúk elmondásai alapján felvázolt hiteles kép megrendítő és érdekfeszítő történetet tár elénk.

Murádin László
Az asszony nem ember?

Nyelvművelő írások

A nyelv gazdagsága és sokszínűsége vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy ki-ki birtokában van-e a nyelvi és nyelvtani változatoknak, ismeri-e a stilisztikai lehetőségeket, a fogalmazás és szerkesztés szabályait? Az igenlő válaszért mindent meg kell és kellene tennie a családnak, az iskolának, a közösségnek, mindannyiunknak.  240 írás!