Nagysikerű hangverseny

Az a Boros Mihály kápráztatta el zongorajátékával a közönséget szerda este, a Nagyváradi Filharmónia termében, aki tavaly, tizenegy évesen megnyerte a Virtuózok tehetségkutató verseny korcsoport díját. Még soha nem volt ötven perces önálló fellépése, tudtuk meg a kisfiútól, aki első alkalommal járt Váradon, bár átutazóban többször is volt errefelé, édesanyja ugyanis Erdélyben született. Boros Mihály igazi profi módjára adta elő a programban szereplő Scarlatti, Mozart, Chopin, Liszt és Bartók műveket. Az előadás a Nagyváradon első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál keretében zajlott.

Virtuozitással

Derzsi Ákos, a Kultika Irodalmi Fesztivál egyik szervezője nyitotta meg a szerda esti hangversenyt a Nagyváradi Filharmónia termében. Elmondta: tavaly, a Virtuózok tehetségkutató műsor keretében látta először játszani Boros Misit, nagy hatással volt rá a tehetséges kisfiú. Amikor felvette a kapcsolatot édesanyjával egy nagyváradi fellépés megszervezése okán, nem tudta, kap-e választ majd egyáltalán. Nagy örömére azonban a kisfiú édesanyja válaszolt és nem zárkózott el. Sőt, tette hozzá Derzsi Ákos, a közönség derültségére, kiderült, ismerik is egymást, igaz, akkor mindketten közép- vagy nagycsoportos óvodások voltak.
Az elkövetkezendő ötven percben Boros Mihály meglepő magabiztonsággal, koncentrálva, de olykor játékosan, igazi virtuóz módjára adta elő a programban szereplő műveket. Elhangzott többek között Scarlatti C-dúr szonátája, öt Chopin mű, közöttük az e-moll keringő, a gisz-moll polonéz, a Tarantella, Liszt Ferenc Magyar dallam című szerzeménye, valamint Bartók Béla Báli szigetén című műve. Az ifjú zongoraművész minden egyes mű előadását követően mosolyogva hajolt meg a közönség előtt – a tehetséges játék mellett ez a közvetlenség is hozzájárult ahhoz, hogy a produkció felejthetetlen legyen. A szünetben sikerült pár szót váltanunk vele. Elmondta: mint minden fellépéskor, most is igyekszik a maximumot nyújtani és mindannyiszor örül a tapsnak. Azt is megtudtuk, hogy nagyon tetszik neki Várad.
Az előadás végén a közönség felállva tapsolta meg Boros Mihályt, akit egy csokor virággal ajándékoztak meg a szervezők. Az esemény médiatámogatója a Bihari Napló és az erdon.ro hírportál volt.

Neumann Andrea

Irodalom az újmédia korában

Fűzfa Balázs a Nyugat-magyarországi egyetem docense, a BÁR című társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője „Gondoltam fenét!”– Jelek és jelrendszerek a költészetben és a világban címmel tartotta meg előadását. A cím és az egész előadás az irodalmi szövegek értelmezésének ambivalenciájára világít rá, és arra a híres anekdotára utal, mely szerint egy irodalomtörténész egy Arany János művet interpretáló írásában ezzel a szófordulattal élt: „a költő itt azt gondolta hogy…”, a lapszélre pedig maga Arany János felírta: „Gondoltam fenét!” „Igaza is van a költőnek, meg nem is” – mondta ennek kapcsán Fűzfa Balázs, mert Arany János a saját tér-idő világában gondolkodott saját verséről, míg egy értelmező nem képes rekonstruálni azt, amit egy alkotó érzett, gondolt akkor, amikor művét írta. Ugyanakkor mára már szinte kötelezővé vált azt gondolni, amit mi gondolunk a művekről, és nem azt keresni, hogy az alkotó mit gondolhatott akkor, mikor művét megalkotta. Persze a teljesen szabadjára engedett interpretációnak is megvannak a veszélyei, például a teljesen önkényes elméletek. Ennek lllusztrálására mutatott be Fűzfa Balázs egy számmisztikára alapozó elemzést, mely Arany János Évnapra című rövid verse kapcsán keletkezett. Fűzfa Balázs az olvasás fontosságát hangsúlyozta előadásában: „aki olvas, még egy KRESZ-táblát is jobban megért, mint az, aki nem” – fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy „irodalom nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Mint kifejtette, az emberiség legnagyobb találmánya a nyelv, az irodalmi remekmű pedig a nyelv legmagasabb rendű konstrukciója. „A költők olyan innovációval fordulnak a nyelv felé, amivel elképesztő lehetőségeket nyitnak meg nekünk” – fogalmazott az előadó, kiemelve, hogy a tudományban is hasznosítható elméletek születnek meg az irodalomban. Fűzfa Balázs némi humorral, de igazságértékkel is bíró megjegyzése szerint József Attila a költészet nyelvén már felfedezte a facebookot, Karinthy Frigyes pedig az internetet. Az előadó több példával illusztrálta azt, hogy a reklámok is úgy működnek, mint a versek, hiszen a modern reklám az érzelmekre hat, csakúgy mint a vers. Hangsúlyozta, hogy a költészet értelmezéséhez nagyon fontos a kontextus megértése. Ennek kapcsán megjegyezte: „a költő és a gyermek egészben olvas, ezt kellene megtanulnunk tőlük, hogy egy verset egészben lássunk. A fekete-fehér világból csak a nyelv segítségével juthatunk ki.”

Szimuláció

Több értelemben folytatása, mintegy tudományos igénnyel és apparátussal elővezetett kiegészítése volt Fűzfa Balázs mondandójának Orbán Jolán irodalomtörténész előadása, aki Újmédia, újnyelv, újirodalom – a digitális kultúra és az olvasás paradoxonai cím alatt foglalta össze értekezését. Rendkívül információgazdag expozéjában Orbán Jolán arra hívta fel a figyelmet, hogy az újmédia megteremtette az új megközelítés igényét és szükségességét az élet számos területén, így ma már létezik újmédia kultúra, újmédia-művészet, újmédia-politika, újmédia-filozófia stb. és természetesen újirodalom is, mely utóbbinak számos műfaja jött létre: az sms-vers, a blogregény, a blogirodalomtörténet, a blogképregény stb. Az előadó kifejtette, hogy az újmédia már nem szükségszerűen nyelvi, sokkal inkább képi kifejezésmód, és a képeket elkezdtük olvasni. Továbbá az új keletű médiumok nem reprezentálnak, hanem szimulációt hoznak létre. „A szimulációk előretörnek a társadalmunkban, de vigyázzunk, nehogy kisajátitsák képzeletünket” – hangsúlyozta Orbán Jolán, aki kijelentette azt is, hogy az újmédia korában a hálózat vált kulcsfontosságú fogalommá, és eltűnt a szubjektum, a személy immár nem csomópont a hálózatban, hanem periféria. Az olvasásban, talán a verseket nem számítva, már nem tudjuk egységben szemlélni a műveket, mert a digitális korszak megváltoztatja az olvasási szokásokat is. Megjelent a decentralizáló olvasás fogalma, amely mintegy kritikája olvasási kultúránknak. „A nyomdagépek megjelenése óta nem volt ilyen nagymérvű változás, de soha nem is voltunk ennyire kiszolgáltatottak a médiumoknak, mint manapság” – fogalmazott Orbán Jolán, hozzátéve, hogy ma már jobbára csak fragmentumokat olvasunk. Ennek oka többek között a robbanásszerűen megnövekedett információ mennyiség, illetve a fokuszálás képességének a hanyatlása. „Az újmédia korában az olvasás kerül veszélybe, mert egyre kevésbé vagyunk képesek fókuszálni” – mondta Orbán Jolán.

Pap István

A nyelv hálás a háborgatásért

Az első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál megnyitóján, kedden délután Derzsi Ákos a rendezvény alapítója elmondta, hogy Sorbán Attila íróval közösen hozták létre a Kultika kulturális portált, mellyel azt célozták meg, „hogy a világban különböző részekre elszakadt magyarok hogyan élik meg magyarságukat. És az volt a tapasztalat, hogy ami mindegyik magyart összeköti, az a nyelv” – fogalmazott Derzsi Ákos, aki a továbbiakban kijelentette, hogy az első Kultika fesztivál kimondottan a fiatalokra, az általuk beszélt nyelvre fokuszál. A házigazda Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „kell mennyei segítség ahhoz, hogy a magyar nyelv megmaradjon ugyanolyan szépnek és kifejezőnek, ahogyan és amilyennek azt örököltük.

Digilektus

A köszöntők után Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke tartott előadást Új nyelvi dimenziók a robbanó időben címmel. Elsőként nyelvek, dialektusok és regiszterek meghatározását adta, majd felhívta a a figyelmet a legújabb kor nyelvi jelenségére, a digilektusra, ami az elektronikus média nyelvhasználati módja. A továbbiakban kifejtette az írás felmérhetetlen hatását a nyelv alakulására és fejlődésre, majd elmondta, hogy teret hódít a digitális kommunikáció, melynek sajátossága az, hogy az interperszonális kommunikáció helytől és időtől függetlenné válik, illetve felgyorsul. Kifejtette: a nyelvre rendkívüli hatással voltak és vannak a különböző kommunikációs technológiák; amilyen mértékben a könyvnyomtatás elősegítette a kultúra demokratizálódását és a nemzetek kialakulását, ugyanolyan mértékben segíti elő a globalizációs folyamatokat a digitális kommunikációs technológia. Ez az új technológia visszahat magára a nyelvre is, különböző változásokat idézve elő benne, ugyanakkor a társadalmi-politikai életben is nagy hatással vannak az újfajta kommunikációs csatornák. Ez utóbbi vonatkozásban Péntek János példaként említette meg azt, hogy 1996-ban a Pro Tv kereskedelmi tévé, 2014-ben pedig a facebook hatása volt a döntő abban, hogy Emil Constantinescut, illetve Klaus Iohannist államfővé választották Romániában. Az új kommunikációs lehetőségek új dimenziókat nyitnak meg előttünk, megjelennek a másodlagos nyelvek. Hozzátette, hogy a digitális kommunikáció köztes változata az írott-beszélt nyelv, mint amilyen az sms és a csetelés. Mindezeket figyelembe véve még nyilvánvalóbbá válik az a tézis, hogy a nyelvben nincs abszolút helyesség, sokkal inkább helyénvalóságról kell beszélni nyelvhasználati szituációktól függően.

Félelmek

Előadása utolsó részében a nyelv jövőjéről és a félelmekről értekezett Péntek János. Leszögezte, hogy vannak domináns, expanzív nyelvek – legelsősorban az angol –, és vannak a regresszív, visszahúzódó nyelvek. Péntek János kijelentette, hogy a magyar nyelv nincs veszélyben, viszont vannak veszélyeztetett magyar közösségek. Hozzátette, hogy jelenleg még mintegy ötezer élő nyelv van, de a nyelvkihalási folyamat felgyorsul jobbára a digitális kommunikáció térhódítása miatt, és az egyre inkább eluralkodó digitális térben, illetve technológiában a nyelvek száma kétezerre fog csökkenni. A magyar nyelvet nem fenyegeti a kihalás veszélye, hiszen, mint az előadó elmondta, jelenleg nemzetközi szintű a magyar nyelv- és beszédtechnológia (gépi fordítás, gépi olvasás, kivonatolás, beszédfelismerés stb.) de fontos ezt a szintet meg is tartani. A digitális kommunikáció térhódításának jelentős következménye az anglicizmusok megjelenése minden nyelvben, ezért az angolon kívül gyakorlatilag minden nyelv jelenleg az angol kifejezések anyanyelvűsítésével foglalkozik. További következmény az ismeretszerzés megkönnyítése, illetve a tudástermelés növelésének a lehetősége, viszont kevesebb a garancia az információk pontosságára, igazságértékére vonakozóan. A következmények közé sorolhatók az emberi kapcsolatokban mutatkozó változások, amelyeknek vannak pozitív de negatív vetületei is, ugyanakkor etikai problémák is felmerülnek, hiszen összemosódik a közszféra és a magánszféra közötti határ, és megjelent immár az online bűnözés is. Az új médium szabadságot és határtalanságot biztosít, de ez is generálhat negatív hatásokat, például a szabdság és a felelősség konfliktusát, a tömegesedést, a globalizálódást, amelyben a közös nevezőt a kulturálisan, nyelvileg alacsonyabb, igénytelenebb szint jelenti. Mindazonáltal Péntek János optimista hangnemben zárta előadását, amikor Szörényi László irodalomtörténész szavait idézte: „a nyelv szereti, ha háborgatják, hálásan felel rá.”

Pap István

Újdonságok: e-könyv, online könyvek

Honnan fakad az a gyűlölet, amely porrá zúzza az egyént, s a közösséget –bármilyen közösséget – az önpusztítás szakadékába sodor? Ki irányítja valójában sorsunkat? Lehet-e a paroxizmusig vitt ellentétekből végleges válaszokat kapni a lélek legmélyebb zugaiba rejtett kérdésekre? Van-e bennünk, akár morzsányi nagyság? Avagy mindnyájan nevetségesek vagyunk? Erre keresi a választ K. Vencel, aggmenhelyi gondnok, Sorbán Attila A püspök úr pálinkát iszik című regényében. Letölthető: http://europrint2000.ro 

 Ingyen letölthető!

Terjedelmében e szerény kiadvány címe - Erdélyi magyar családnevek - némileg félreérthető. Ugyanis a névtani szakirodalom magyar családnevek terminuson csak a magyarból értelmezhető, magyarázható családneveket érti, s ezektől elkülöníti a magyarban idegen családneveket, noha mindkét kategóriába besorolt neveket ugyanazon nép, a magyar anyanyelvű, magukat magyar nemzetiségűnek valló, a magyar kultúrát magukénak érző, tehát magyar személyek viselik. Mindkét névtípust, a magyar családneveket meg az idegen eredetű magyar családneveket el lehet és el kell különíteni, de nincs okunk az idegen eredetű családneveket a „magyar családnevek” fogalmából kirekeszteni. Tartalmát tekintve könyvem tárgya tehát: mutatvány az erdélyi magyarság családneveiből. Letölthető: http://europrint2000.ro

 Ingyen letölthető!

 Az beszéli  helyesen anyanyelvét, aki ismeri és használja környéke, a vidék, a táj, a tágabb értelemben földrajzi egység településeinek nevét, e nevek anyanyelvi formáit, azokat a közelebbi és távolabbi helységneveket, ahol ősei megtelepedtek, élték mindennapi küzdelmüket fennmaradásukért. A helységnevek anyanyelvi ismerete nem is vet fel semmilyen problémát az államiság keretein belül, de egészen más a helyzet a kisebbségi, esetünkben az erdélyi magyar kisebbségi sorsban. Az idegen, a többségi nyelvi hatás legkorábban a kisebbségi helységnevek ismeretét és használtát bontja meg, szorítja vissza. Persze mondhatjuk, hogy az idegen nyelvi hatás lehet természetes folyamat is. De ennek a folyamatnak siettetésére éppen a kisebbségi helynevek kiszorításában volt és van a hatalomnak több, hatékony módszere. Érdemes említenünk őket. Letölthető: http://europrint2000.ro

 

Boros Mihály Nagyváradon

2003-ban született. A VKI- Liszt Ferenc Zeneiskola növendéke. Tanára Megyimóreczné Schmidt Ildikó. Fiatal kora ellenére már nemzetközileg is elismert virtuóz. Számos nemzetközi zongoraversenyen ért el kiváló eredményt. 2014-ben a IV. Nemzetközi Bartók Béla Zeneiskolai Zongoraversenyen kiemelt első díj, a Virtuózok tehetségkutató programban elért korosztályos I. helyezés és különdíjak, a III. Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyen, Bécs, harmadik hely a második korosztályban, a VIII. Nemzetközi Mozart Zongoraversenyen, Róma, abszolút első díj a második korosztályban, valamint a verseny fődíja, a 22. Nemzetközi Chopin Zongoraverseny, Szafarnia (Lengyelország), harmadik hely a második korosztályban.
„A zene a legnagyobb ajándék, amit kaphatok, és amit adhatok. A zongora segítségével tudom elmondani mindazt, amit gondolok és érzek, éppen ezért mindig arra törekszem, hogy szépen muzsikáljak, a legselymesebb, a legszebb hangokat hozzam ki a zongorából.”–vallja magáról a fiatal zongoraművész.

Kultika Irodalmi Fesztivál

Fesztivál, melynek főszereplője a nyelv. És ez alkalommal nem az uráli eredet vagy ugor hovatartozás a kérdés, hanem, hogy az átalakulás, a modern köznyelvi és irodalmi kommunikáció milyen szerepre ítéli a nyelvet? Hogyan jutottunk el a nyelvfejlesztés egyik fajtájától, a nyelvújítástól, a nyelvhekkelésig? Fejlődés-e ez egyáltalán vagy involúció? Egy adott közeg függvényében milyen nyelvezetet használunk és mennyire különbözik a beszélt nyelv annak írott formájától? Mennyire tud a kommunikáció kiejtett beszédhangok sorozatából igényesen felépített szerkezetté válni? Remélem, ehhez hasonló kérdések merülnek fel a KIF alkalmával és megtudjuk, mire ítéltetett a tiszta, választékos beszéd.