2015. március 29., vasárnap

Kultika Irodalmi Fesztivál, 2015. április 20-22.




Program:  

Április 20. 
10.0015.00 Pályázatok begyűjtése, értékelése, szakbizottsági munka.
Április 21. 
17.00 A KIF megnyitója. Megnyitja Derzsi Ákos a Kultika Irodalmi Fesztivál főszervezője és Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztor. 
Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.
17.00 – Új nyelvi dimenziók a robbanó időben. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének előadása. 
Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.
18.00 A Nyelvhekkelés 3D-ben elnevezésű interaktív megpróbáltatás eredményhirdetése. Résztvevők: Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, Tóth Márta, az Ady Endre Líceum igazgatója, Szabó Zsuzsanna, a Lorántffy Zsuzsanna Református gimnázium igazgatója, dr.Pető Csilla tanfelügyelő.
Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.
Április 22. 
17.00 – „Gondoltam fenét!'' Jelek és jelrendszerek a költészetben és a világban. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a Nyugat-magyarországi egyetem docensének, a BÁR című társadalomtudományi folyóirat főszerkesztőjének előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.
18.00 – Újmédia, újnyelv, újirodalom – a digitális kultúra és az olvasás paradoxonai. Orbán Jolán irodalomtörténész, egyetemi tanár előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.
19.30 Boros Mihály zongorista koncertje. Repertoáron Scarlatti, Mozart, Chopin, Liszt és Bartók művei. Helyszín: a Nagyváradi Állami Filharmónia.

2015. március 20., péntek

Wagner Péter - Kalotaszeg




Tusrajzok sorozata a  kalotaszegi dombok lejtőiről mutatja be a települések fekvését, kalotaszegi falvak utcáin vezet végig, sikátorok házait fogja be, melyek közül majd mindegyik képen kirajzolódik a kalotaszegi templomok égbe szökkenő csúcsa, fiatornyaikkal és a négy égtáj felé mutató kilátóikkal.

A harmadik, kiállítással egybekötött bemutató: Bánfihunyad, Református Egyházközség gyülekezeti terme, 2015. március 22. vasárnap 11.00 órakor.

2015. március 19., csütörtök

Négyes honvédek a Nagy Háborúban

Tudatában voltam annak, hogy a hadtörténészek, a hadszintérkutatók már feldolgozták ezt a témát. De könyvemben nem a négyes honvédek világháborúban való részvételének hadtörténeti megközelítésére törekedtem  – ez amúgy is a szakemberek feladata –, hanem arra, hogy a hadszíntéri események tömör összefoglalása mellett, elsősorban a korabeli sajtóanyagok felhasználásával párhuzamba állítsam a tűzvonalbeli és a hátországi eseményeket. (Péter I. Zoltán)


Érdekes és ugyanakkor szomorú olvasnivaló!

2015. március 17., kedd

Az erkölcsök végső összeomlásáról szól ez a regény.

A közösségek felbomlásáról, és arról, hogy az egyénekre töredezett társadalmak végül felemésztik önmagukat. Az egyénből előtörnek a legnyersebb ösztönök, s ettől a pillanattól kezdve a saját magunk által tökéletesnek hitt világuk már semmitől sem védi meg őket. A regény egy árvaházban játszódik. Nem véletlenül. A biztosnak hitt, zárt környezetben félelmetes ösztönök készülnek kitörni. A Szent Szív katolikus árvaházban szinte luxus körülmények között élnek a különböző korú árvák. Fiúk és lányok. Pár apáca ügyel rájuk, a főnővér és egy idős pap. Úgy tűnik, az ideális környezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a fiatalok a társadalomba viszonylag könnyen be tudnak majd illeszkedni. Ám a megszokott napi rítusok leple alatt, éjszakánként, egy szörnyű valóság még szörnyebb képei bontakoznak ki. Csak az öreg, önmagával és istenével kétségbeesetten perelő pap látja meg a felsejlő tragédiát. De senki nem hisz neki. Mert ez a világ tökéletesen megvéd mindenkit.

2015. március 12., csütörtök

Nyelvművelés

A nyelvművelés célja  az, hogy a nyelvi közösség tagjait ennek az egységes, nyelvi eszményként számon tartott nyelvváltozatnak, az irodalmi nyelv szabályainak elsajátítására, helyes használatára buzdítsa. A nyelvművelés tehát nemcsak nyelvvédelem, elsősorban nem a nyelvi hibák, vétségek kimutatása, tiltó szabályok felállítása, hanem az anyanyelvi műveltség emelése, az anyanyelvi öntudat ébrentartása. A hangsúly az anyanyelv szellemének az elsajátításán van. A nyelvileg művelt ember nem csupán így vagy úgy, jól‑rosszul megérteti magát, hanem a nyelvet, gondolatokat, érzéseket, hangulatokat híven tolmácsoló hangszernek tekinti. Nemcsak a nyelvtudomány gondja ez, hanem az irodalomé is. Ez a gond irodalmi programokban többször is megfogalmazódott: a nyelv – kivált az irodalmi nyelv – nem pusztán hírközlő eszköz, hanem valamely történetileg kialakult etnikai közösség sajátos szellemiségének kifejlődése, lelki alkatának örök tükre; ezért a nemzeti nyelv fejlesztése, féltő ápolása és szenvedélyes pallérozása a legszebb írói feladat.

2015. március 10., kedd

Udvardy Ignác


Életes fénykép, művészi fotográfia idézi meg a múlt század elejéről Udvardy Ignác alakját. Képzeletünk el is röpíti mindjárt a meditatív alkatú festőt esti kikapcsolódása helyére, a váradi EMKE kávéházba. Oda, arra a kultúrtörténeti forrásvidékre, ahol a huszadik századi modern magyar irodalom szárba szökkenő hajtása eredt. A Holnap-antológiát tervezgették itt, és az EMKE törzsasztalánál esténként ott lehetett látni Juhász Gyulát, Emőd Tamást, Dutka Ákost, Balázs Bélát, publicisták, festők társaságában. Merész elképzeléseikhez csatlakozott rövidesen a Párizsból hazafelé, Mindszentre tartó Ady Endre, megszakítva útját pályakezdése feledhetetlen városában, Váradon. Udvardy Ignác kevés szavú, hallgatag tanúja volt a társaság vitáinak. Dutka Ákos, a holnaposok későbbi krónika írója állt közel hozzá és Juhász Gyula – tanártársa a premontreiek gimnáziumában –, akivel gyakran együtt indulhattak ezekre az esti irodalmi szeánszokra. Föltünt itt velük a költőnek induló, majd a fényképészetet választó Miklós Jutka is. Dutka Ákos egyik versét ajánlotta Udvardynak, Magyar diák vasárnapja címmel, melynek kéziratát váradi ereklyéi között őrizte mindvégig a festő.

2015. március 3., kedd

Demeter András a s(z)ínen



DEMETER ANDRÁS magyar színész húsz éve még csak 24 éves volt, amikor - Romániában pályázat útján először – a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett. A mindenkori egyetemes színháztörténet legfiatalabb állami színdirektorának és a nemzetközi hírűvé vált Csepűrágó Fesztivál megalapítójának temesvári pályafutását ezen kívül is számos érdekesség jellemzi. Például három nyelven játszott Shakespeare-főszerepeket. Többek között, 10 évvel ezelőtt Claudiust a mára legendássá vált Hamlet előadásban.